|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 9 találat | lapozás: 1-9 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tasi József István (Tajó) 2000. június 16.Temesváron megnyílt Tasi József festőművész harmadik egyéni tárlata. A kiállítóterem közepén embermagasságú piramist épített könyvekből, folyóiratokból, alkalmi kiadványokból, melyekkel - meggyőződése szerint - mementót állított a tárlatlátogató közönség elé az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, a nyomtatott betű védelmére. Az elektronikus sajtó térhódítása ugyanis azzal fenyeget, hogy a következő, a XXI. század elsorvasztja az írott civilizációt. /A nyomtatott betű piramisa, avagy fohász az írott civilizációért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./2002. november 26.A Triade Interart Alapítvány nov. 23-i rendezvényének képzőművészeti kiállításán Tasi József, művésznevén Tajó installációja teljes egészében betöltötte a kiállítótermet. Immár negyedik alkalommal használja a művész a nyomtatott betűt a műalkotás tárgyaként. Könyvpiramisa, könyvfala és könyvekből megformált ember nagyságú szobra után befőttes üvegekbe tekercselt könyvek, kéziratok képezik installációja lényegét. A rendezvény második részében Horányi László színművész, az Esztergomi Várszínház igazgatója, Temesváron a Hegedűs a háztetőn főszerepének nagy sikerű alakítója Viszockij orosz költő verseit adta elő gitárkísérettel. /Szekernyés Irén: Művészeti rendezvény a Triade Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./2003. november 18.Szekernyés János műkritikus, a Képzőművészek Szövetségének temesvári elnöke elmondta, hogy első ízben mutatkozik be nagy létszámú temesvári alkotócsoport Budapesten. Huszonhat festő, szobrász, grafikus és iparművész dec. 5-ig állítja ki munkáit a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában. A temesváriak a szegedi képzőművészekkel évek óta rendszeresítették a kiállításcseréket, alkotói táborokba szóló meghívásokat. Dr. Ernyei Gyula, a Magyar Iparművészeti Egyetem tanszékvezetője, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetségének elnöke Temesváron járva "felfedezte" a város sokszínű művészeti életét, ő hívta meg a művészeket. A budapesti tárlaton jelen lesz a magyar művészek közül Jecza Péter, Szakáts Béla, Jakabházi Sándor és Tasi József István. /Kurkó Irén: Rendhagyó budapesti kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./2003. december 19.Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2005. szeptember 23.Szeptember 23-án nyílik Budapesten, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége székházában a Formavilág – 20 temesvári alkotóművész című csoportos kiállítás, amelynek keretében szobraikat, festményeiket, tárgyaikat és grafikáikat mutatja be a képzőművészek. A rangos esemény a két alkotói közösség, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége és a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete között kiépült együttműködése eredménye. Két esztendővel ezelőtt Temesvár 26 képzőművésze mutatkozott be Magyarország fővárosában. Budapest után a temesvári művészek kiállítását Nyíregyházán, Kisvárdán, Szegeden és Szentesen is bemutatták. Viszonzásként a magyarországi művészek kiállítását a temesvári Helios Galériában tekinthették meg a művészetkedvelők. A mostani tárlaton a román művészek mellett Jakabházi Sándor, Jecza Péter, Szakáts Béla és Tasi József István mutatja be 3-3 munkáját. Megnyitó beszédet Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke mond, aki a katalógus előszavát is írta. A tárlat főrendezője Jakabházi Sándor, a Temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti karának előadótanára. /Szekernyés János: A formák varázslatos világa. 20 temesvári képzőművész csoportos tárlata Budapesten. = Heti Új Szó (Temesvár), szept. 23./2006. március 7.Tasi József István képzőművész készít ugyan festményeket, kiállításokat is rendez belőlük, de az igazi műfaja, melyben legvisszhangosabb sikereit aratta eddig, az installáció. Legújabb ötletét, amelynek a Táplálék címet adta, Ionela Mihuleac iasi-i képzőművésszel valósította meg, a munka Temesváron a Héliosz Galériában látható. /Szekernyés Irén: A műalkotás szellemi táplálék. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./2006. október 21.Tizenöt Temesváron alkotó, különböző nemzetiségű képzőművész szobraival, festményeivel, kisplasztikáival mutatkozott be Budapesten. Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatba illeszkedő tárlatnyitót október 18-án tartották a Közép-európai Kulturális Intézet Rákóczi úti galériájában. A kiállító művészek közül magyar Jecza Péter, Tasi József István és Varga Luigi István. Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke – aki a kiállító művészeket és munkáikat méltatta – a Bánság legnagyobb képző- és iparművészeti központjának nevezte Temesvárt. /Pataky Lehel Zsolt: Temesvár Budapesten nyitott Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./2009. szeptember 7.Szeptember 11-én zárul a kilencedik kisiratosi nemzetközi alkotótábor. Ezúttal is a Máltai Ház ad otthont a művésznek. Először fordul elő, hogy nem a tábor létrehozója és lelkes támogatója, dr. Almási Béla fogadja és köszönti a vendégeket. A művészet pártolóját idén tavasszal ragadta magával a gyógyíthatatlan kór. Követte barátját, néhai Alaszu Pált, akivel egykor kitalálták a jótékony célú kiállítást, amiből aztán a művésztelep kinőtte magát (az itt készült alkotások azóta is a Máltai Ház javát szolgálják). Az idei tábor bővült más művészeti ágazatokkal: zene és színjátszás is bekerült a kiegészítő programok közé. „A kisiratosi művésztábornak nincs hagyománya a tematikában – mondta Tasi József – művésznevén Tajó – temesvári szobrász, az idei tábor művészeti vezetője. /Pataky Lehel Zsolt: IX. Kisiratosi Alkotótábor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./2016. augusztus 30.Újszentes község 125 évesA település múltjáról és jövőjéről mesél a községházán megnyílt kiállítás A helyi községháza dísztermében augusztus 26-án, pénteken került sor a három napig tartó Újszentesi Napok nyitórendezvényére, a Régi fényképek – Modern művészet című rendhagyó kiállítás megnyitójára. Az Újszentesi Napok alkalmával a település létrehozásának 125. évfordulóját ünnepli a rendszerváltás után több mint 7 ezres lélekszámúra duzzadt helység lakossága. A kiállításmegnyitó közönségét Dénes Ildikó helyi tanácsos, az esemény egyik kezdeményezője köszöntötte. A kiállítást Szekernyés János műkritikus, helytörténész mutatta be, hangsúlyozva, hogy rendhagyó kezdeményezésről van szó, hiszen régi, dokumentum jellegű fényképek szobrokkal való társítása nem mindennapi esemény. „Itt nem művészi fényképekről van szó, hanem dokumentumjellegű fotókról, amelyeknek az volt a célja, hogy bizonyos eseményeket megörökítsenek. Újszentes különleges helyzetben van a bánsági települések sorában, mert pontosan tudjuk a születési dátumát: 125 éve alapították, a Vadászerdő kiirtott területén létesítette a magyar állam, első neve Vadászerdő volt, majd később Újszentes lett. 133 telepes család jött Szentes városából, ők mezőgazdasággal foglalkoztak, voltak közöttük iparosok is, de elsősorban városiak voltak. A szentesiek nem hoztak magukkal népviseletet, népszokásokat, nyelvjárást, városiak voltak és másfajta civilizációt képviseltek, mint a parasztság általában. A kezdetektől városi magatartást tanúsítottak, és ez a település későbbi fejlődését is döntő módon meghatározta. A legnagyobb fejlődés az utóbbi években következett be, amikor óriásivá nőtt ez az egykor kompakt, összeforrott falu és az ország legnagyobb, leggazdagabb községeként tartják számon” – mondta Szekernyés János. „Újszentesnek képzőművészei is voltak ebben az időszakban, akik közül említésre méltó Asbóth Jenő neve, aki műkedvelő festőként Ausztriában sikereket ért el, és újabban árveréseken sűrűn felbukkan a neve. Újszenteshez kötődik Tasi József István sokoldalú képzőművész, és jelenleg három szobrász is él a nagyközségben: Bogdan Nueleanu, Bogdan Rață és Farkas Endre. Közülük most Bogdan Nueleanu szobrászművész mutatja be szépen kimunkált, fémből készült alkotásait, amelyek közül az egyik monumentális formában köztérre is kerülhet Újszentesen” – mondta befejezésül a műkritikus. Az Újszenteshez szintén kötődő Robert Șerban író a tárlatnyitón arról beszélt, hogy a kiállításon egyszerre van jelen a település múltja és jelene, a régi képek és a modern szobrok. Bogdan Nueleanu szobrai első alkalommal nyújtanak közvetlen lehetőséget a modern művészettel való találkozásra az újszentesieknek – mondta Robert Șerban, aki üdvözölte a helyi tanács döntését, amellyel jóváhagyták a művész Ősmag című alkotásának felállítását a Sportcsarnok mellett. Az író arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jecza Péter szobrászművész több alkotásával díszített, Hans Fackelmann műépítész tervezte modern újszentesi római katolikus templomnak is csodájára járnak a turisták. A 125 éves Újszentes múltját fekete-fehér képekben bemutató fotókiállítás születésének körülményeiről Dénes Ildikó helyi tanácsos nyilatkozott a Nyugati Jelennek. „Szekernyés János helytörténész közreműködésével készül a településünk monográfiája, és most ahhoz kezdtünk gyűjteni régi fényképeket, dokumentumokat. Most 36 régi képet állítottunk ki, amelyeket a témájuk szerint csoportosítottunk: ünnepnapok, lakodalmak (ezek az esketőterembe kerültek), szüreti bálok, régi épületek, köztük a református templom, családi képek a régi telepesekről. A legrégebbi kép 1895-ből való!” A szervezők szándéka szerint a fotókiállítás továbbra is látható lesz az újszentesi községházán, így a polgármesteri hivatal vendégei megismerkedhetnek a 125 éves Újszentes egykor virágzó magyar közösségi életével. Ez a kiállítás nagy érdeklődést váltott ki az újszentesi telepes családok leszármazottjai körében, akik közül többen is jelen voltak a kiállításmegnyitón, és fiatalkori szép emlékeiket elevenítették fel a kiállított régi fotók alapján. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-9
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
